Hogyan tud egy kis kertészet 4 családot is eltartani?

2024. 03. 20., sze – 09:29

Ha van előnyük a nyugat-európai gazdáknak a magyarokkal szemben, akkor a generációról generációra hagyományozódó tudás annak számít. Hazánkban sajnos ez a nagyon is fontos folyamat – mely fontos eleme az identitásképzésnek is – az erőszakos kolhozosítással nagyon sok családban megszakadt.

Szerencsére nem mindenhol, a Zala vármegyei Nagykanizsa egyik településrészén, Kiskanizsán évszázadokra visszanyúló hagyománya van a kertészeti termelésnek. A városrész messze földön híres zöldségtermelő és igen erős a dísznövényes profil is. Az itt élőknek a szájhagyomány "sáskáknak" hívta hihetetlen szorgalmuk, de leginkább amiatt, mert az ország távoli pontjaira is eljutottak innét a gazdák portékáikkal, még a pesti piacokra is elutaztak, hogy ott értékesítsék termékeiket. Itt ma is élnek termelők, akik még a szüleiktől, nagyszüleiktől örökölték meg a földművelés tudományát. Ilyen például a Tóth-család, ahol három lánytestvér és családjaik viszik tovább a tradíciót.

– A kertészetet még a nagyszüleim indították el, ők paprika- és paradicsompalánta-előállítással foglalkoztak, ahogy sokan errefelé – bocsátotta előre a kertészet egyik tulajdonosa, Korcsmárosné Tóth Tünde. – Aztán a szüleink bővítették a tevékenységi kört és a területet is, ők nyitottak a dísznövények felé, az abban az időben igen népszerű bokros petúniákat kezdtek termelni. A lányaik, mi hárman gyakorlatilag már belenevelődtünk ebbe – éppen úgy, ahogy az én lányom, 11 éves, de már sokat segít nekünk. Mi is bővítettük a területet, újabb fóliaházakat építettünk évről évre, jelenleg tízben termelünk. Ma már akkora a kertészet, hogy a négy családot (beleértve a szüleinket is) el tudja tartani. Érdekes, gyerekként nem feltétlenül örültünk a tikkasztó melegben vagy hideg szélben végzett fárasztó munkának, de aztán végül mindannyian visszakanyarodtunk ehhez, még a húgom is, aki Pesten tanult kínai nyelvet és kultúrát és nem is akart visszajönni. Most mindenki itt dolgozik...

Tünde azt is elmondta: igazi "kézműves" kertészet az övék, ahhoz még kicsik, hogy több ezer euroért cserepező gépet vásároljanak, ezért ezt a rendkívül monoton munkafázist kézzel végzik el. Egy szezonban százezres nagyságrendről beszélünk!

– A primulát például szeptemberben cserepezzük és ilyenkor értékesítjük, nőnapra időzítjük a virágzást – magyarázta a szakember.  – Elég sok ideig foglalja tehát a fóliasátrat, közben rengeteg munka van vele, a talajkeveréket mi állítjuk elő, télen, fagyos éjszakákon ki kell jönni, mert fűteni kell neki, de ahogy látszik tavasszal is, a mostani hideg idő nagyon nem szerencsés nekünk. Szóval sok figyelmet követel, mégis gyakran megkapjuk, hogy mennyire drága a virág. Azonban ha az alapanyag-költségeket és a munkabérünket összevetjük, akkor kiderül, hogy a dísznövények, azon belül a virágpalánták ára még nincs is azon a szinten, ami tisztes megélhetést tudna nyújtani. A zöldségeké és a gyümölcsé már ott van, ami nyilván, vásárlói oldalról úgy csapódik le, hogy mennyire drága, de szeretnénk, ha tudnák az emberek, hogy ezért a kemény munkáért ez a reális.

De visszatérve a mi profilunkhoz: sokan nem tudják, hogy a palántákat már fél évvel a tervezett szállítás előtt meg kell rendelnünk a magyar beszállítóktól. Euróban kell kiegyenlítenünk az ellenértékét, a gond csak az, hogy amikor leadjuk a rendelést, még nemhogy mi, hanem szerintem a világon senki nem tudja megmondani, hogy amikor hónapok múlva megérkeznek a növények, éppen akkor hogyan alakul a forint-euro árfolyam. Ez pedig nagyon fontos bizonytalansági tényező, amit érthető módon be kell(ene) építenünk az árainkba is, ami azonban nem mindig sikerül teljes mértékben. Úgy vesszük észre egyébként, hogy az emberek elkezdtek takarékoskodni, tehát megnézik, mit vesznek meg. Az élelmiszerre költeni kell, ez nem kérdés, s ha valamit ki kell húzni a költségvetésből, akkor általában a virág ilyen tétel. Ezzel együtt mi erre az időszakra sokkal rosszabb forgalomra számítottunk, s ahhoz képest kellemesen csalódtunk. Érzékelhető visszaesés, de nem akkora mértékben.

Emellett a fóliasátrakra is folyamatosan költeni kell: mostanában nem a jég, hanem a gyakori erős szél okoz nagy problémát, az egy rétegben felhelyezett fóliát nagyon hamar széttépi, ezért kettő-három rétegre van szükség.

Az igényekről szólva elmondta: a vásárlók szép növényeket keresnek, amiket nem kell sokat öntözni és tápoldatozni – ez így, együtt azonban a lehetetlen kategóriába tartozik. Főleg úgy, hogy nyakunkon a klímaváltozás. Persze, praktikák vannak, de ahogy egy embernek is ennie kell, úgy a növénynek is vannak biológiai szükségletei.

Azt is elárulta: a primulák, a jácintok a legkeresettebbek és egyre népszerűbb a japán szellőrózsa. A muskátli még mindig sláger, de már visszaszorulóban van, helyét a szárazságot és a hőséget tűrő tölcsérjázmin, a vinca, a sétányrózsa és a szukkulens növényfajok (például a kövirózsa-félék) veszik át. Egyre népszerűbbek továbbá az évelő virágok.

 

Forrás: Agroinform.hu / Horváth Attila        
Fotó: Andrasek Éva